E sorok írója, Kaboldy Péter, nyugalmazott gépészmérnök. Hobbija a Wikipédia képanyagának fejlesztése SVG fájlokkal. Szeretettel üdvözöljük az inkscape.hu szerzői között! (a szerk.)

A vektoros rajzok előnyeiről az olvasót nem kell meggyőzni. Amit papírral és ceruzával szabad kézzel lehet megrajzolni, azt Inkscape-ben számítógép segítségével alkothatjuk meg. Műszaki jellegű illusztrációkat azonban nehéz készíteni Inkscape-pel, ezt a programot nem erre találták ki.

A Wikipédia előnyben részesíti az SVG formátumot, mivel az ilyen rajz általában tömör, korlátlanul léptékezhető minőségromlás nélkül és a magyarázó feliratok könnyen cserélhetők más nyelvű szövegre. Műszaki rajzok azonban CAD (számítógéppel segített tervező) programokkal készülnek, az Inkscape és hasonló programok nem alkalmasak erre a feladatra. A CAD rajzok ugyan rendkívül pontosak és mérethelyesek, de közvetlenül nem illeszthetőek a legtöbb szoftverbe, így a Wikipédia sem tudja ezeket kezelni. Mivel a CAD rajzok is vektorosak, kézenfekvő keresni a lehetőséget a konverzióra.

 

A leggyakoribb CAD formátum a DWG és ennek szövegszerkesztőben is kezelhető változata a DXF, melyet eredetileg az AutoCAD használt, de ma a legtöbb CAD program is be tudja olvasni és le tudja menteni. Az Inkscape DWG rajzokat nem, de DXF fájlokat be tud olvasni elvileg. Nekem azonban ez a konverzió nem sikerült, viszont DXF formátumban le tud menteni rajzokat, természetesen csak a vonalas információkat.

Át lehet vinni azonban a rajzokat PDF vagy WMF fájl formájában. Az Adobe PDF formátum exportját vagy eleve tudja a CAD program (Az AutoCAD nem) vagy egy virtuális PDF nyomtató segítségével „kinyomtatható”.

Én a Bullzip programot használom erre a célra, ami az Internetről ingyen letölthető. Az AutoCAD igen drága szoftver, legolcsóbb változatai is több százezer forintba kerülnek, de nem üzleti célra a netről letölthető a francia Dassault cég minden tekintetben egyenértékű DesignCAD programja, aminek menüjéből hívható a PDF export.

A másik lehetőség a WMF (Windows metafile) formátum, melyet az AutoCAD tud kiadni. Bármelyik konverzió jól használható, szemre azonos képet mutat, de a rajz szerkezete eltérő. A WMF a köröket, köríveket, ellipsziseket sok apró ponttal rendelkező útvonallal helyettesíti, mindegyik program ugyanezt teszi a DWG fájl spline-jaival is, de a DesignCAD PDF-je még szét is tördeli külön útvonalakká. Az Inkscape-ben a felesleges pontok száma Ctr-L segítségével minőségromlás nélkül csökkenthető.

Mire jó mindez? Aki otthonosan mozog az Inkscape és a CAD programok kezelésében is, könnyen kihasználhatja mindkét terület erősségeit:

• A CAD programban könnyű az ábrázoló geometria szabályainak megfelelő léptékhelyes műszaki rajzokat készíteni esetleg mérethálóval kiegészítve.

• A CAD program nyílt vagy zárt görbe mentén mintákat tud elhelyezni nemcsak meghatározott távolságra egymástól, hanem egyenletesen elosztva is.

• Hiányzik a CAD eszköztárból a rajzrészletek torzítása, olyan műveletek, mint az interpolálás, függvényrajzolás.

Végül álljon itt néhány példa az elmondottakra. Egy műszaki illusztráció, melyet közvetlenül Inkscape-ben készítettem egy kazán vázlatos metszete.

Ugyancsak nem igényelnek más segítséget a címerek, melyek úgy készülnek, hogy az internetről letölthető raszteres képet importáljuk az Inkscape-be, majd azt sablonként használva megszerkesztjük vektoros változatát. Példaként álljon itt Csobánka címere.

A Wikipédia külön szorgalmazza a vektoros változatok elkészítését. A CAD programban megszerkesztett rajzra példa a Gripen vadászgép rajza), amit PDF fájl segítségével hoztam át az Inkscape-be.

WMF átvitelre példa a Dassault Rafale vadászgép, melynél felismerhetők a sok csomóponttal átrajzolt görbe vonalak, ha az Inkscape-ben rákattintunk a csomópontszerkesztőre.

Végül felmerülhet a kérdés, hogy ha a címerek esetén jó volt közvetlenül az Inkscape-ben szerkesztés, miért nem jó egy repülőgép esetén. A válasz rendkívül egyszerű: a mintául vett raszteres képek igen rossz minőségűek, vagy eleve pontatlanul szerkesztették, vagy a beszkennelés alatt torzultak el, úgy hogy annak rendje és módja szerint újra kell szerkeszteni, hogy a három kép legalább ugyanazt a testet ábrázolja, ha nem is tudjuk, hogy pontosan milyennek kellene lennie.

Befejezésül szeretnék biztatni mindenkit, hogy ismerkedjék meg a Wikipédiára feltöltött rengeteg SVG rajzzal, melyek a jó és rossz megoldást is példázzák, másrészt ezek túlnyomó többsége szabadon felhasználható, átalakítható, sőt még értékesíthető is, így az én rajzaim is.

Ezek elérhetőek a https://commons.wikimedia.org/wiki/User:Kaboldy honlapon, ami jó kiindulópont a felfedezéshez.