Üzenőfal: Inkscape oktatás!

Undercarriage_anim“Kedves Mindenki! Én 77 éves nyugalmazott gépészmérnök vagyok több éves Inkscape-es (és egyéb számítógépes grafikai) gyakorlattal. Budapesten lakom, és szívesen segítek bárkinek az Inkscape megismerésében. Ha vállalja, hogy eljön hozzám vagy nem túlságosan messze lakik tőlem és szeretné, ha én látogatnám meg.” — olvassuk az egyik bejegyzésben.

Az Inkscape könyv megjelenése kapcsán több olyan fiatalemberrel megismerkedtem, aki aktív részesei nem csak az interneten hömpölygő virtuális, de a valós életnek is. Kaboldy Péter atyánkfia a Wikipédia szerzője, illusztrátora. Nálunk pedig nem mindennapi alapossággal megírt cikkek írója. Hirdetését, mely kommentként jelent meg az egyik cikk alatt, szeretném itt “kihangosítani”. S aki, még mielőtt meglátogatná egy kis tanulás reményében, most a Wikipédista portrék között olvashat egy interjút vele, melyet itt is idézünk. Jelentkezni az oktatásban a kommentben lehet!

Portrésorozatunkban a következő interjúalany egy olyan ember, aki szerkesztéseinek számát tekintve, már túl van a 300000-ik szerkesztésen és  még mindig van kedve ahhoz, hogy ne hagyja abba ezt a munkát.

Dr. Kaboldy Péter
Forrás: K.P.

Aktív éveiben a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki kara Gépelemek tanszékén tanított, mint adjunktus, ismeri a gőzturbinák szerelésének minden csínját-bínját, remek műszaki rajzokat készít, programoz.

Ő, Dr. Kaboldy Péter, wikis nevén Kaboldy, kérdezője Módis Ágnes.

MÁ: 2005. november 25-én, idén már 10 éve lesz, hogy beregisztráltál a Magyar Wikipédia rendszerébe. Nagyon jó érzés azt látni, hogy ilyen hosszú szerkesztői munka áll a hátad mögött. Mi vezetett arra, hogy megtedd ezt a lépést, és az eltelt idő alatt mi volt a legnagyobb elismerés vagy kudarc a számodra?

KP: Számítástechnikával a nyolcvanas évek elejétől, még a PC korszak előtt kezdtem foglalkozni, a programozás, majd az internet mindennapi foglalatosságommá vált, így a Wikipédia szerkesztése technikailag semmi nehézséget nem okozott. Korábban is írtam ismeretterjesztő cikkeket folyóiratokba, a Wikipédia eszközkészlete ezt sokkal könnyebbé tette. Lelkesített a szabadon szerkeszthető enciklopédia ötlete. Ha jól emlékszem először lengyel földrajzi és történelmi tárgyú szócikkeket fordítottam a lengyel Wikipédiából. Később műszaki, fizikai, matematikai témák kerültek sorra, végül elkezdtem rajzokat készíteni és sok képet töltöttem fel. Ezek hozták az igazi sikereket: egyrészt Wikipédián belüli “kitüntetéseket”, másrészt több rajzomat átvették más honlapok, sőt könyvekben is megjelentek.

MÁ: Gépészmérnök végzettséged van, hogyan tudtad hasznosítani a korábban megszerezett tudásodat a cikkek írása során? Egy-egy komolyabb cikk megírása mennyi időt igényel a számodra?

KP: Csak eredeti foglalkozásom kapcsol a gépészethez, tizenhét évig oktattam is a Műegyetemen. A szakmá(i)mmal kapcsolatos szócikkek meg is jelentek sorra, de korábbi munkáim egyikét sem lehetett áthozni még nagyobb változtatásokkal sem. Egy-egy hosszabb szócikk megírása hetekbe is tellett, és persze befejezni egyiket sem lehetett, folyamatos csinosítgatásuk ma is folytatódik. Sokat segített az, hogy korábban CAD (számítógéppel segített tervezés) programokat használtam és oktattam. Ezekkel igen sok pontos műszaki illusztráció készült, melyeket a zseniális Inkscape szoftverrel tettem használhatóvá a Wikipédia számára.

Bell P-39D Airacobra
Forrás: Wikimedia Commons

MÁ: Szívesen foglalkozol képekkel, volt-e már gondod abból, hogy esetleg nem a legmegfelelőbb linenszet választottad, vagy, hogy nem sikerült megvédened az általad képviselt véleményt a többséggel szemben?

KP: Mind a fényképeket, mind a rajzokat nagyon fontosnak tartom, bizonyos témákról sokkal  tömörebben lehet sok információt nyerni a segítségükkel. A Wikipédiára feltöltött képeim túlnyomó többsége saját munkám, így szerzői jogi problémák általában csak abból adódtak, hogy a kép infóblokkját hiányosan töltöttem ki. Még egy – talán nem gyakori szempont: szerettem volna minél hasznosabb munkát végezni, ha már önkéntesen dolgozok egy projekten. Megfontoltam, hogy a Wikimedia Commons-ra feltöltött képeket nemcsak a magyar, hanem bármilyen nyelvű Wiki használhatja. Talán nem illik így vélekedni, de a magyar Wikipédia soha sem veri a professzionális lexikonokat sem minőség, sem terjedelem tekintetében, de az angol változat már ma is a legrészletesebb forrás a viágon. Így talán hasznosabb, ha illusztrációkkal sikerül teljesebbé tenni.

Hajlított hevederű görgős hajtólánc
Forrás: Wikimedia Commons

MÁ: Technikailag mi volna az, amit javítanivalónak találsz a rendszerben, vagy úgy érzed, hogy az eddig használt segédeszközök megfelelőek és nagy mértékben megkönnyítik a munkát?

KP: Jó volna egy 3D modellek interaktív képnézegetője, bár a problémát valószínűleg az jelenti, hogy a 2D képformátumokkal ellentétben itt nehéz lenne olyan eszközt találni, mely a különböző formátumokat konvertálhatná.

MÁ: Volt-e már olyan konfliktusod a szerkesztői munka során, ami miatt legszívesebben otthagytad volna a szerkesztést?

KP: Konfliktusom volt, de olyan, hogy abbahagyjam a szerkesztést, nem. A Wikipédia fájljait mindenféle ember módosíthatja mindenféle indíttatásból, miért ne volnának csattanások. Az én esetemben a vitát feladtam, majd évekkel később megnéztem, mi lett a sorsa a vitatott szövegnek, hát uramfia, mások kijavították a hibát: nekem adtak igazat. Az is tény, hogy politikailag vagy világnézetileg kényes témákat kerültem.

MÁ: Milyennek találod a Wikipédia szerkesztői közösségét és látsz-e jövőt ennek a munkának? Sikerült-e már a tevékenységed által “beszervezned” új szerkesztőket a Wikipédiába?

KP: Sok wikipédista előtt gondolatban leemelem a kalapom. A járőrök és a szervezők  munkáját nem tudnám elvégezni, engem más fából faragtak. Egyes területeken igen színvonalas anyagok születnek, de kissé lehangol a focisták, a kisbolygók, a nevesincs zenei együttesek végeláthatatlan sora. Ha ezeket nem vennénk tekintetbe, vajon mi maradna a magyar Wikiből? Évek alatt talán egy 12 éves gyereknek adtam indíttatást a Wiki felé, nem tudom szerkeszt-e még.

Fogaskerék mozgás közben
Forrás: Wikimedia Commons



MÁ: Sokan úgy gondolják, hogy a Wikipédiában elvégzett önkéntes munka inkább gyerekeknek való, hogyan vélekedsz erről?

KP: Egyetértek, a hozzám hasonló második gyerekkorukat élők számára a leghasznosabb elfoglaltság.

MÁ: Származott-e már a magánéletedben, a munkád során hátrányod abból, hogy a Wikipédiában dolgozol?

KP: Soha semmi, el sem tudom képzelni, hogyan volna lehetséges.

MÁ: A családod hogyan viszonyul ahhoz, hogy naponta akár több órát is, lexikonszerkesztőként működsz?

KP: Jóindulatúan mosolyognak, mint én, ha valakit például horgászni látok.. De komolyan: Több családtagom a feltöltött fényképek egyikével bekerült a Wikibe. Feltöltöttem családunk híres tagjainak életrajzát: a Madrespach házaspárét és dédapám, Wein János munkásságát, akinek Budapest a vízellátását köszönheti.

MÁ:  És végül, hogyan ajánlanád a Wikipédiát másoknak?

KP: A Wikipédia szerkesztése nemcsak annak hasznos, aki majd olvassa, hanem a szerkesztőnek méginkább. Sokat lehet tanulni szerkesztés közben nemcsak lexikális tudást, hanem a demokrácia működését is, konfliktuskezelést és nem elvtelen kompromisszumok kötését. Nagyon hasznos elfoglaltság a hozzám hasonló idős embereknek, hogy ismereteiket akkor is kamatoztassák, amikor már nyugdíjba vonultak, és szellemi frisseségüket hasznosabb elfoglaltsággal őrizzék meg, minthogy naphosszat keresztrejtvényt vagy sudokut fejtenének

Utószó:
1982-ben a családommal londoni túrán voltam, és többek között végignéztük az Oxford-street boltjait. Az egyik áruház óriási szórakoztató elektronikai osztályán már kimerültem, és nem érdekelt a csillogás-villogás, mikor észrevettem, hogy egy sarokban két 10 év körüli srác elmerülten babrál valamit egy kis fekete-fehér TV képernyő előtt. Kiderült, hogy ez egy Sinclair ZX-81 hobbi számítógép volt, mely ugyanakkora memóriával rendelkezett, mint a 100 millió forintos Odra, de csak 50 fontba került és 64 kb-ra még bővíthető is volt, továbbá a vele szállított BASIC azonnal kiírta az eredményt egy TV képernyőjére, melyen még valami primitív grafikát is megjeleníthetett. No én egyből vásároltam egyet, és azóta a számítástechnika szerelmese vagyok.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.